Június 16-án tartottuk kis szeánszsorozatunk újabb összejövetelét, szerencsére nem a Gyermekfoglalkoztatóban (bár ha legközelebb viszünk oda pár követ meg valami mentolos/citromos vizet, akkor egész korrekt kis szaunát hozhatnánk össze), hanem az új szárny már (szintén) jól ismert nagytermében. Most Alminak volt szülinapja nemrég, így még mindig "Boldog születésnapot Almi!" Következő legfontosabb dolog: volt süti! A nap sztárvendége minden kétséget kizáróan a ventilátor volt (köszönjük Enikő), aminek én is nagy fan-ja lettem volna, de valahogy sosem sikerült jól helyezkednem. A program a szokásos konzol tánci-tánci -beszélgetés szentháromság volt. A nagy melegben kicsit nehezebben mozogtunk, de még így sem nagyon volt szünet a táncszőnyegen és a konzolok előtt. Utólag kaptuk a panaszt, hogy a Dance Central kicsit hangos volt, így ezúttal szeretném megjegyezni, hogy a szervezők nem dísznek vannak ott, illetve senkinek nem harapták eddig le a fejét, ha bárkinek problémája, nyugodtan szóljon.
Ui.: Eni üzeni, hogy ne vegyetek a kínaiban mézes csirkét.
Team Hardcore és a szélsőséges körülmények
Június 23-án új helyszínt kívántunk meghódítani, ez pedig nem volt más, mint a félegyházi strand. Az időpont kicsit kényszerválasztás volt, továbbá a meteorológiai szolgálat szerint azon a napon esélyes volt egy kis eső. Mindezek ellenére azt kell hogy mondjam: HELL YEAAAH!!! Hogy miért? Kezdjük a legelején. 10-kor találkoztam Bellával és Zsombival a strand előtt. Kb. 10.30-ra mindenki befutott, ha 3 csoportra kellene osztanunk magunkat, akkor így épülnénk fel: Team Szendrei (Bella+Lili) Team DoNiki (Donaku+Niki) és Team Zs (Zsombor, Zsolti, Zsolti). Kis kártyajátékkal indult a nap, amíg mindenki lelkileg fel nem készült rá, hogy itt bizony ma vizesek leszünk, illetve reggeliztünk. Majd megtapasztaltuk, hogy a Sajtnak becézett medence vize nem elég meleg. Kis kitérő a "nyanya-medencébe" (nem én találtam ki), majd jött a délelőtt legjobb jelenetsorozata: frizbiztünk. Sokan. Sokat. Rosszul. Aztán jól. Majd lelkiekben megerősödve vetettük bele magunkat a hideg medencébe. Itt megcsodálhattunk pár fejest, pár majdnem fejest és pár egyáltalán nem fejest pár úriembertől. Eme csodálatos felfrissülés után indultunk meghódítani a strand ékkövét, a szauna-gőz-(szörnyen hideg) merülőmedence triumvirátust. Veszteségek nélkül sikerült végrehajtanunk ezt a feladatot, majd jött a Kneipp-medence (le tudtam írni, le tudtam írni!), ahol tollatlan kiskacsákként jártunk egy sorban "körbe-körbe" a kavicsokon. Körülbelül ezzel telt a délután egy része, egy kis benti termálozással "nyakon öntve". A végére számunk a nagyszerűen prím, de nem lebecsülendő 3-ra zsugorodott (Bella, Zsolti*2). Most jön a finálé: hazamentünk. Ja igen, páran leégtünk. A hero of the day most Bella volt, aki igazi keménymaghoz méltóan jött velünk gőzölődni, párolódni és a szörnyen hideg medencébe megfagyni. Sokszor. Én nagyon élveztem ezt a strandot, remélem, lesz még ilyen vagy hasonló.